< < < VISSZA    
       
     

 

 

MIÉRT SZOBOSZLÓ ?

 

 

Felkértek az új Sesztina kiállító és kulturális „Tér” megnyitására Debrecenben. Ezen belül is Szabó László szobrászművész bemutatása volt a feladatom. Egy kicsit korábban érkeztem, áttekinteni az anyagot, a teret kiállítás rendezést. Ekkor néhány ott lévő érdeklődő, papírt látva a kezemben megkérdezte, maga nyitja meg a kiállítást ? Igen mondtam a Szabó László szobrairól szólnék, debreceni vonatkozásairól,  bár könyebb dolgom lenne, ha a Szoboszlói történeteit is belefűzhetném a mondanivalómba. Erre az Úr azt vágta a fejemhez, miért mi az a Szoboszló ,egy rendes épülete sincs, ami volt, a Gambrinusz azt is lebontották. De Szabó mégis oda jött haza a versében pedig azt írta „Itt születtem én a Kösej partján” próbáltam terelni az építészeti felvetését, amit megvédeni úgy sem tudtam volna. Magamban folytattam a mérgelődést és arra következtetésre jutottam, na jó szép épületei nincsenek, de lelke van, talán ezzel magyarázható, hogy nemcsak Szabó László de  több Debrecenben született képzőművész, Kigyós Sándor, Joseph Kadar is Szoboszlót választotta Debrecen helyett, és Szép Ernő sem Debrecenről áradozott lelkesen. Petőfit meg sem említem az már rég volt. Akkor csak arról lehet szó, hogy Szoboszlónak, tényleg lelke van. Ha ehhez még azt is hozzáteszem, azt a 2003-as dedikációt amit egy debreceni írótól kaptam Szoboszlón könyve megjelenése alkalmából, amikor még egy tisztességes kiállítóterme egy sétálóutcája, még uszodája sem volt debrecennek: „Szoboszló peremvidékéről, Debrecenből ajánlom e könyvet”   

Tudom ma már van MODEM, sétáló utca, uszoda, Disputa, új kulturális tér. Ennek ellenére is azt mondom Szoboszlónak, lelke van.   

 

2012/II. Szókimondó

 

------------

Szoboszlói naptár 40-es évek   Fürdő bejárat