TALÁLKOZÁS

A kilencvenes évek közepén a Szoboszlói Művésztelep vendégeként sok környékbeli művészt köszönthettünk a megnyitón, akkor a legtávolabbról idelátogató művész Horváth János volt, a Vas megyei Szalafőről. Miután szóba elegyedtünk, amint sejtettem már találkoztunk, mégpedig egy a Tisza tó mellet létrehozott, művésztáborban, amikor  Rácz Gyurit látogattuk meg Kovács Gabival Tiszafüreden. János bátyánk hamar beilleszkedett a táborlakók közé, városunk közösségi tereit, a piacot, a kocsmákat hamar felfedezte. Ezek arcairól, pultra könyöklő figuráiról, életszerű rendkívül szuggesszív rajzokat  készített.

Így teltek évről-évre a művésztáborok, míg végül az egyik záró kiállításon odament  Gyurihoz és kérte Gyurikám jövőre, ha megint meghívnak, nem mehetnék a te műhelyedbe dolgozni. És erre nem lehetett nemet mondani. János bátyánk a következő esztendőben Gyuri műhelyében kezdett el dolgozni. Már az első nap hozta a kellékeit, úgymint pár darab rajzpapírt, és alufóliába csomagolt pasztell krétáit. Persze ne gondoljunk egy megfeszített robotra, a nap jó része beszélgetéssel telt, közben János bátyánk felrakta a papírt a Gyuritól kölcsönkért rajztáblára, rágyújtott, majd töltött egy pohár bort és máris eltelt egy délelőtt.  Közben sűrűn mondogatta, tudjátok mi zavar engem, ez az üres papír. És miért nem rajzolsz rá valamit, jött a replika, azért mert nincs három kezem, felelte ilyenkor viccesen.

Végül elkészült a kép egy szoborpark részlet, ami a Gyuri  műhely ablakából látszott. Napokig változtatás nélkül ott díszelgett a rajztáblán, még mi is  befejezetlennek éreztük, de nem mertünk  rákérdezni miért. A rejtély végül megoldódott, ugyanis a műhelyébe elvittük Hegyi Gyuri bátyánkat, aki  mozaikképeiről volt nemzetközileg elismert művész, rögtön felismerték egymást, mivel két évfolyam különbséggel jártak a Képzőművészeti Főiskolára, és azóta sem találkoztak. Majd elkezdődött az emlékek felidézése, röpködtek a nagy nevek Vajda Lajos Berény Róbert Barcsai, Bálint Endre. Végül egyszer csak János Bátyánk kibökte, gyere Gyurikám nézd már meg ezt a képet,  nem tudom mi a baja de valami nem stimmel vele. Gyuri bácsi rápillantott és azt mondta.  Te János,  hát nem azt tanultuk, hogy a fő témát nem tehetjük teljesen a kép középre? János Bátyánk ránézett a képre bólogatott, majd szó nélkül a két öreg összeölelkezett.

2011/IX. Szókimondó

Hegyi György: Szarvasi zsinagóga faliképe