< < < VISSZA      
       
   

 

 

SESZTINA KIÁLLÍTÁS

 

 

Amikor megtudtam,hogy a kiállítás a  néhai Sesztinában lesz,  elképzeltem, azt ahogy  az édesapja egyszer csak kézen fogja kis a kis Szabó Lacit , és azt mondja neki, gyere fiam, menjünk el a Sesztinába vegyünk egy fél kiló szeget. Na persze a raktárig nem jutottak, és talán nem is nagyon tetszett a gyereknek akkor az a vasbolt, de azt gondolom, ha most Szabó László belépne ide, tetszene neki ez a hely.

Először néhány  elkerülhetetlen életrajzi adattal vezetném be megnyitómat:, A család a néhány esztendős gyermekkel Szoboszlóra költözik a  boldog gyermek éveket itt tölti. Szülővárosába, Debrecenbe 14 éves korában tér vissza,  megkezdeni gimnáziumi tanulmányait. Majd beíratkozik,   a Tisza István egyetemen lesz joghallgató. Ekkor még nem ábrándozik szoborkészítésről, annál is inkább mivel kitör a második világháború, mely őt is elsodorja. 1944-ben Ausztriába szökik, onnan Svájcba. Genfben, és Lausannban kezdi el képzőművészeti tanulmányait. Nemsoká komoly eredményt ér el, elkészíti vizsgamunkáját, egy domborművet, mely alapján felveszik a Párizsi Művészeti Akadémiára, egyből a harmadik évfolyamon kezdheti el tanulmányait. Ezzel az a vágya is teljesűl, hogy Párizsba költözik, a háború befejezése után amúgy is a világ minden részéről  oda tódulnak a művészek, művészjelöltek.Párizsból meg Amerikába a művészek,de ez egy másik történet. A Montparnasson kibérel egy hatalmas Műtermet ami egyébként magyarul egy hatalmas hodály itt dolgozik tovább, befogadva olcsó pénzért néhány művésztársát. Sajátos módon próbálja népszerűsíteni magát, például a törzskávéházában, többször felhívatja magát barátaival, majd a mixer kiabálja a vendégeknek, Szabó László szobrászművészt kérik a telefonhoz mire ő kellő eleganciával a telefonhoz fárad.

1955-öt írunk, gondol egyet, és ellátogat az eszkimók földjére, izgatja őt az eszkimók által vájt kunyhók szerkezete, szépen ívelt ablakaik gömbölyded formáik, mondhatni ez egy tanulmányi kirándulás volt részéről, mivel már évek óta ő is hasonló   formákkal dolgozik. Hazatérve műtermébe igen kemény tél fogadta, Ő még bírta is az eszkimó tél után, de a köréje csoportosult művésztársak akik a világ négy tájáról érkeztek főleg az afrikaiak bírták nehezen a hideget, ezért úgy döntöttek minden fából készült tárgyat még az asztalt, székeket is elégetik. Így is tettek. Ez az akció lett a névadója a művészcsoportnak, Felvették a „Tűz Akadémiája” nevet 1956-ban.

Közben egyre jobban tökéletesíti  szobrászati technikáját, természeti elemekből, ezek pozitív negatív formáiból, építi fel szobrait ,emellett verseket,tanulmányokat ír, pl,A művészet szerepe a társadalomban. Ekkor pályáznak is A Tűz Akadémiája keretén belül elkészítik az Öreg Halász című alkotást, ennek az lesz a vége ,hogy addig építgetik a szobrot amíg az épület alacsonynak bizonyul ekkor  kibontják a tetőt és tovább folytatják a szobor építését. A szobor további sorsáról aztán nincs említés.

Komolyabbra fordítva a szót, ezalatt rendíthetetlenük dolgozik, kiállítások sokaságán át mutatja be műveit, a szakma egyre jobban felfigyel munkáira,1958-ban Henry Moor, Brancusi, Míró műveinek társaságában láthatjuk alkotásait. Még ebben az évben Montreal ad számára kiállítási lehetőséget. 1963-ban Párizsban  ott állnak szobrai Picasso képei társaságában . 1965-ben már San Franciscoban láthatjuk szobrait. Mivel építészeti tevékenységét is ismerik, sőt elismerik,Ő lesz egyike azon művészeknek, aki San Francisco város főterének tervezésében részt vehet.

1968-ban végre itthon is megismerhetjük munkáit, a Kultúrkapcsolatok Intézetében kap kiállítási lehetőséget. Még ebben az évben Koppenhagaban, Berlinben,Hamburgban….és még jó néhány nagyvárosban állít ki. Ekkor már több munkája található, a Párizsi Modern Művészetek Múzeumában, New York múzeumaiban is. Ekkora már akkora népszerűségre tesz szert, hogy a legenda szerint egy magára valamit adó milliomos kertjében ott kell állnia egy Szabó szobornak.

Ezután következett legnagyobb sikereinek egyike, pályázatot nyer, így meghívják, vegyen részt az 1972-es müncheni olimpiai falu tervezésében, ahol három szobra is elhelyezést nyer.

Mint az előzőekből kitűnik, Szabó László  pályafutása során, az építészet és a szobrászat összehangolásán fáradozott.  Mi indította el ezen az úton? talán az, amikor egy lebombázott székesegyház kőfaragóinak munkáit csodálta meg még 1947-ben, vagy valami más ki tudja .Az biztos az építészet egyenrangú helyet kapott, alkotói gondolkodásában, ezt bizonyítja a következő idézet, egyik írásából:” A falak nagyon fontosak az ember életében szuggerálnak, hipnotizálnak egyszóval hatnak rám ezért nem mindegy milyen házak, milyen falak vesznek körül bennünket”.

Őt aztán nem akármilyen falak vették körül szemtanúk mesélték a művész Edit lánya  Ruzicskay György festőművész elmondása alapján hófehérre meszelt mindenütt ívelt formák , a falban bemélyedések melyben szobrok voltak elhelyezve.az egész egy kemencére hasonlított A természeti formák sem szögletesek mondogatta a kétkedőknek Ilyen falak kötött élt Szabó L Corbusier a xx.sz talán legnagyobb hatású építésze 1948-ban járt Szabó műtermében és az ott látottak annyira hatottak a pályája elején  járó építészre, hogy az első világhírnévre szert tett alkotása a Ronckampi templom e látogatás nyomait viseli magán.

Végül 1970-ben úgy dönt, hazajön Szoboszlón, gyermekkora színhelyén vesz házat, itt próbál segíteni és érdekes módon nem veszi tudomásul a társadalmi közeget, sem Szoboszlón, sem országos értelemben.Benne él a nyugati világ szabadsága. Erről számos történetet tudnék sorolni ,most az egyik legjellemzőbbet mondom el. Sűrűn járt fel Pestre az öntödébe ahol szobrainak jelentös részét készítette el jóval olcsóbban, mint Nyugat Európában . Szóltak neki, hogy sok a negatív jöjjön érte,ekkor ő gondolt egyet, a teherautóra felpakoltatta néhány szobrát és így indultak el az öntödébe. Meg sem álltak Csak a Szépművészeti Múzeum lépcsői előtt Itt Szabó művészi rendben elhelyeztette a szobrokat, Az érdeklődő rendőrt azzal küldte el, itt szabadtéri kiállítás lesz. Majd Felment Garas Klárához, az intézmény igazgatójához, előadta jövetele célját, mármint azt, hogy az intézmény vegyen tőle szobrot, és hogy ez az ő érdekük,  most itt a lehetőség Az igazgatónő meglepve mondta jó-jó, küldjön katalógusokat, megtekintjük,és majd értesíteni fogjuk.

Szabó elengedve a füle mellett hallottakat,azt mondta kérem jöjjön le és tekintse meg a szobrokat, személyesen, és hova kellene mennem, kérdezte az  Igazgatónő ekkor már érdeklődéssel Csak ide a főbejáratig ugyanis a szobrok itt vannak lepakolva. Így történt , hogy a múzeum megvásárolta tőle a „hullámkirálynő” című szobrát.

Nos ennyit szerettem volna elmondani Szabó Lászlóról néhány történetet, életének fontos fordulópontjait, bemutatni inkább az embert, Műveinek , értékelése,elhelyezése  a magyar szobrászatban még várat magára.

 

Szoboszlóra gyermekkora helyszínére visszatalált, Debrecen a szülőváros adósa még . Ez a kiállítás úgy vélem az első lépése lehet hazatalálásában.

 

Szabó László Sesztina kiállítás megnyitó (Debrecen)